Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vadászgörényről

A ragadozók rendjébe, a szárazföldi ragadozók alrendjébe, a medvealakúak öregcsaládjába, a menyétfélék családjába, a menyétalakúak alcsaládjába és a görények fajcsoportjába tartozik az egyre népszerűbbé váló kisragadozó fajunk, a vadászgörény.

Eredete: A vadászgörény tudományos értelmében véve  nem más, mint a vadgörény háziasított formája. Az első háziasítás már a Római Birodalom idején megtörtént vadászati céllal.A fő feladata a házak körül élő egerek, patkányok elpusztítása volt, ezáltal megóvta a család élelmiszerkészletét.Az évszázadok során az emberek újra és újra keresztezték őket, néha még a vadgörényekkel is. Így tenyésztették ki az albínó, piros szemű, hófehértől a világossárgáig terjedő színű egyedeket. Eredetileg  őket nevezték ki vadászgörénynek. Mára már a tenyesztésekben megjelentek a különböző színek és mintázatok. Ma cca. 30 féle színváltozatot különböztetünk meg. A háziasítás során a görény elvesztette az emberekkel szembeni félelmeit, a gazdát fajtársának tekinti.Ezért képes könnyen beilleszkedni egy család mindennapi életébe.

A vadászgörény karcsú, hajlékony törzse, hosszú farka és rövid, izmos lábai segítségével könnyen bejut a rágcsálók járataiba. Koponyája széles, rövid arcorri résszel, pici kerek fülekkel. Hosszú és nagyon hajlékony gerincoszloppal rendelkeznek, a vadászgörények a fejüket csaknem 180 fokkal képesek elfordítani.Teljesen kifejlett fogsora 34 fogból áll. 5-11 évig élnek.Ivari érettségüket 5-12 hónapos korban érik el.

Életkor:

A magyar görények életkorát 5-11 évre becsüljük. Magyarországon 11-13 éves Európa más országaiban 15 éves kort megért egyedekről is tudunk.

Testalkat:
A hím és a nőstény görénynek is hosszú törzse, hosszú farka és rövid lábai vannak.

Méret:
A hím vadászgörények jóval nagyobbak, mint a nőstények, akár kétszer akkorák is lehetnek. A nőstények átlagos súlya 60-80 dkg, a hímeké pedig 1,5-2 kg. A nőstények átlagos testhossza (farok nélkül) 36-40 cm, a hímeké 44-46 cm (farok nélkül).

Viselkedés:
A hímek méretüknél fogva nagyobbak, és általában lomhábbak, lustábbak, míg a nőstények jóval agilisabbak, mozgékonyabbak. Természetesen kivételek mindig vannak, így egyes hímek mozgékonyak, mígy egyes nőstények kimondottan lusták lehetnek. Az ivaros hímek kimondottan aktívak, nehéz őket lefárasztani. Ivartalanítás után azonban általában ők is lenyugszanak és nyugodtabbak, lustábbak lesznek.

Ivarérés:
Hímek is és nőstények is 4-12 hónapos korban válnak ivaréretté.

Miért haraphat a vadászgörény:

  • 1. Érdeklődés

A fiatal vadászgörények, akárcsak a kisbabák, szájukon keresztül ismerkednek a világgal. Mindent megkóstolnak, megharapnak, szájukba vesznek. Nem rosszindulatból harapnak, csak ismerkednek. És nem is tudják, hogy rossz, amit csinálnak, amíg meg nem tanítjuk nekik, hogy mit szabad és mit nem.

  • 2. Játék

A harapás leggyakoribb oka. A vadászgörény játékának része, hogy "áldozata" mellé lopózik, beleharap, majd hátratolat, vagy elszalad. Másik játéka, hogy belecsimpaszkodik játszótársába, és húzni kezdi. Mivel a vadászgörények bőre vastag és magas a fájdalomküszöbük, így számukra ez nem olyan fájdalmas, mint ahogy azt az ember a csupasz kezén érzi. Amint megtanulja, hogy a gazdi kezével óvatosabban kell bánni, mint a fajtársakkal, óvatosabb lesz.

  • 3. Fogváltás

A vadászgörény 8-12 hetes kora között vált fogat. Ilyenkor szinte mindent megharapdál. Próbáljuk elkerülni a harapást, pl. lábunkra húzzunk vastag zoknit, kezünket úgy tartsuk játék közben, hogy az érzékeny pontokhoz (pl. ujjbegy) ne férjen hozzá és kezdjük el megtanítani arra, hogy nem szabad harapni.

  • 4. Éhség
 
 

Ha a vadászgörény éhes, akkor feszült és ideges lesz. Agresszívaen viselkedik és hajlamos mindenre ráharapni, ami a szeme elé kerül. Az éhes vadászgörény ezért vadabbul játszik és erősebben harap.

  • 5. Szagok

A görényeknek kitűnő a szaglása, és - ahogy sok estben bennünket embereket is -, egyes szagok annyira irritálhatják, hogy emiatt ösztönösen megharapják a szag forrását, főleg, ha ételszagú kézzel nyúlunk feléjük. Ha emellett a kedvencünk épp éhes is, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy a fogaival találkozzunk. Sajnos harapásra ingerlő szag lehet a számára szinte bármi, ezért a testi épségünk érdekében fontos, hogy kitapasztaljuk, milyen illatokat nem tolerál jól és azokat igyekezzünk mellőzni a közelében.

  • 6. Rosszkedv, stressz

Görényünk kiszámíthatatlan lehet, ha nincs kielégítve mozgásigénye. Ha kis helyen, esetleg kalitkában, vagy hordozóban tartjuk görényünket, vagy ha nem engedjük ki minden nap szaladgálni, játszani, nem lesz éppen barátságos, amikor végre elég teret kap a mozgásra.

  • 7. Félelem az embertől

Ha a görény ingerszegény környezetben nőtt fel, és nem szokott hozzá az emberek társaságához (vagy elszokott tőle), és ismeretlen számára az emberi érintés, akkor félhet. Ha bántalmazták nevelés gyanánt, akkor is bizalmatlan lesz az emberekkel.Amikor vadászgörény érkezik hozzánk, pár napig ne zavarjuk, ne nyúlkáljunk felé, ne akarjuk kézbe venni, megsimogatni, hagyjuk, hogy felfedezze, és megszokja új környezetét. A harapásról való leszoktatással ilyenkor még bőven ráérünk. Az első időszakban természetes, hogy nehezen tudunk a közelébe férkőzni. Ezért ne hozzuk stresszes helyzetbe: Mozogjunk óvatosan, lassan, ne akarjuk megfogni, felvenni, adjunk neki időt arra, hogy megszokja jelenlétünket és közelségünket. Pozitív megerősítéssel tudjuk elnyerni a bizalmát de csak lassan és fokozatosan. Először a ketrecen kívül adjunk neki nyalogatható (nem elvihető) finomságokat pl. kis tálkában tojássárgáját, laktózmentes tejet, pasztákat, kanálból vajat, libazsírt és miközben ezeket nyalogatja, simogassuk óvatosan és beszéljünk hozzá. Ha összerezzen, és inkább otthagyja a finomságot, akkor adjuk oda neki a finomságot és még ne nyúljunk hozzá. Próbáljuk meg ugyanezt pár nap múlva, egészen addig, míg a végén hagyja magát simogatni. Ezzel a módszerrel elérjük, hogy összekösse a pozitív élményt (finom ennivaló) az emberi kéz érintésével, ami nagyon jól fog jönni a harapásról való leszoktatásnál is. [vote:120]

  • 8. Betegség

Egyes betegségek, amik fájdalommal, vagy a hormonháztartás felborulásával járnak megvadíthatják a vadászgörényt. Az ivaros állat hormonszintjének változásai nagy szerepet játszanak a viselkedésében. Elsősorban a hím görényekre jellemező az ivarosságból adódó agresszív viselkedés. Ivaréréskor a korábban kedves szelíd, jól nevelt hímgörény viselkedése olyannyira megváltozhat, hogy nekitámad gazdájának, és harapni próbál. Az ivarosságból adódó agresszivitás ivartalanítással szüntethető meg. Nőstényeknél is megfigyelhetünk negatív viselkedést tüzelés, vemhesség, ill. a szoptatás időszakában.

  • 9. Vad vérvonal

Ha a vadászgörény valamelyik felmenője vadon befogott mezei vagy molnárgörény, akkor örökölheti a vad hajlamot. Vad vért csak felügyelettel szabad a tenyészetbe bevonni, és gondosan szelektálni kell a leszármazottakat (csak a legszelídebbeket tovább tenyészteni). Elsősorban fél-, vagy negyed vadvérrel rendelkező görényeknél figyelhetünk meg vadságra utaló hajlamot, későbbi leszármazottaknál nem. Ez nem azt jelenti, hogy az adott egyed nevelhetetlen, csak azt, hogy sokkal több nehézségbe fogunk ütközni, mivel az ilyen vadászgörények jobban félnek az embertől és a védekezési ösztöneiket is nehezebben lehet kordában tartani.


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

dicséret

(Géza, 2012.01.11 14:34)

Fantasztikus az oldal. Ennél jobban és tömörebben nem is lehetett volna már megírni. Köszönöm nektek, nagyon sokat tanultam a görényekről itt az oldalon!!!!!!